Amikor 2004-ben az EA kijött az illegális utcai versenyeket bemutató U2-vel hatalmas ovációt kapott amiatt is, mert nagy volt a hűhó a Halálos Iramban filmnek köszönhetően a Namco egy évre rá kidobta ezt a „remekművet”. Sajnos a Street Racing Syndicate nem lett más mint a szegény ember Undergroundja. Lentebb kifejtem miért is.

Történet:
Na azt nem nagyon kapunk, vagyis én nem nagyon találkoztam vele. Az elején kapunk egy videót, amiben kiderül, hogy helyettesítenünk kell az esti versenyen az egyik társunkat és hozzánk dobják a Skyline kulcsait. Könnyedén megnyerjük első versenyünk, ami után első kocsinkat fogjuk megvenni. Választék nincs annyi mint az NFS-ben, szóval ésszel válasszuk ki kezdő járgányunkat, mert azzal játsszuk le majd a játék felét. Ezek után nincs más dolgunk mint kicsit tuningolni (erről később) a járgányt és belevágni, hogy mi legyünk a legjobbak egész Los Angelesben.

Játékmenet:
Leszögezném az irányítás valami katasztrofális, mivel baromira érzékenyen reagál. Egy adott idő eltöltése szükséges amíg elsajátítjuk, hozzászokunk a játék vezetési mechanikájához. Fő célunk mi legyünk a legjobbak, a leggyorsabbak az utakon. Ennek érdekében bajnokságokon kell részt vennünk ahol pénzt és tisztelet pontokat kapunk. Az összesített TP mennyisége függ a versenyen végzett eredményünkkel és a verseny közbeni akcióinkkal (ilyen például hogy drifttelünk egy jó nagyot a kanyarban). Minden nagyobb bajnokság három kisebb bajnokságból áll. Ezeknek mind van egy limitje amit el kell érni. Meghatározott TP-nknek már lennie kell illetve azt is kiírja, hogy autónk teljesítménye az adott számú LE (lóerő) elérje. A legtöbb esetben körversenyek vannak, amik a 90°-os kanyarokkal egy idő után baromira unalmas fog lenni, ritkább esetben sprint versenyek is beugranak néha-néha. Egy ötlet viszont amit beépítettek az nagyon tetszett, ami nem más mint a fogadás. Minden verseny előtt lehet fogadni a másikkal, hogy le fogjuk-e nyomni verseny közben. Így elég korrekt pénzt lehet bezsebelni egy bajnokság végén amit bajnoki díj illetve a fogadásból nyertünk. A három ellenfelünk különböző téttel áll elő, így jelezve a nehézségi/autójuk gyorsaságát. A bajnokságokon kívül vannak még sima utcai versenyek, de az repetitív; akárcsak a bajnokságok, bármikor újrajátszható. A vége felé viszont már lesznek izmosabb ellenfeleink is amik már meg fognak párszor szorongatni, de addigra már beleuntunk az egész játékba. Szóval mindig kicsit fejlesszünk a kocsin és akkor gyorsan ki lehet pörgetni.
Na jöjjön a lényeg, a csajok. Igen-igen, több a megszerezhető barátnő, mint az autók száma. Egy bugyuta kihívást kell teljesítenünk, hogy elnyerjük a szívét majd a raktárba tegyük. Raktárunkban mindegyik adatlapját elolvashatjuk, illetve valami béna casting videót nézhetünk meg ahogy táncolnak. Említést kell még tennem a polgári járművekre. Nem túlzok, ha azt állítom olyan 20-25 méterre tolja be elénk egyenes szakaszon, szóval belátható területen belül csak úgy hirtelen megjelennek. A legrosszabb, amikor kanyarba fossa ki szó szerint eléd őket, olyankor satufék vagy bevállaljuk hogy kicsit megtörjük magunkat. Mivel én nem használtam ki a szabad utazás örömeit és minden versenyhez csak odaugráltam, de aki inkább autózgatna minden egyes eseményhez az figyeljen oda mert rendőrök is köröznek az utakon. Igaz lassúak mint a csiga, de a felettiek rájuk is igaz és oda pottyantgatja a játék mellénk néha.

Grafika/Zene:
Azzal nincs nagy gond, tűrhető, el lehet viselni. Abban az időben elfogadható volt. Viszont az nagyon feltűnő, hogy nagyon üres. A távoli épületek, felhőkarcolók hiánya, illetve nagyon kevés reklámanyag. Legtöbb esetben semmi sincs körülöttünk. Erre már nem jutott pénz a fejlesztőknek. A menü sem jobb ennél, egyszerű és összecsapott. Zene téren is gyengusz szegényke. Itt nem találhatóak meg olyan nevek mint Paul van Dyk vagy Snoop Dogg (remélem most mindenkinek eszébe jut a Riders ont he Storm)

Tuning:
Hatalmas pozitivum a játékban az alkatrészválaszték. Itt nem az a megoldás van, hogy teljesítmény csomagokban adaptálunk a kocsiba, hanem rugalmasabban, választékosabban operálhatunk az alkatrészek között amivel a lehető leggyorsabbra építhetjük hőn szeretett versenyautónkat. Én a Skyline GT-R-emből 975LE tudtam kihozni a végére. Viszont vigyázzunk a kocsira és ügyeljünk az ütközésekre mivel van sérülés is a játékra ami kihagy a kocsi teljesítésére. Ne arra menjen el az összes nyert pénzünk, hogy a kocsit javítgatjuk.

Összességében az inverz példája a „Ne ítélj meg semmit a borítójáról”; mert a borító az szerintem nagyon pöpec lett. Valószínűleg többet dolgoztak azon mint a játékon. Tiszta tipikus City Interactive, legyen a borító f@sza, a játék meg maradhat pudva. Inkább nem ajánlom senkinek és nem azért, mert régi hanem mert nem jó. Max aki kitűzőre megy, mert három kártyát dob az szükséges öthöz. Steames ára 9,99€ (2017.03.01) baromira nagy túlzás szerintem, annyiért ott a NFS Undercover is akár.

Amikor 2004-ben az EA kijött az illegális utcai versenyeket bemutató U2-vel hatalmas ovációt kapott amiatt is, mert nagy volt a hűhó a Halálos Iramban filmnek köszönhetően a Namco egy évre rá kidobta ezt a „remekművet”. Sajnos a Street Racing Syndicate nem lett más mint a szegény ember Undergroundja. Lentebb kifejtem miért is. Történet: Na azt nem nagyon kapunk, vagyis én nem nagyon találkoztam vele. Az elején kapunk egy videót, amiben kiderül, hogy helyettesítenünk kell az esti versenyen az egyik társunkat és hozzánk dobják a Skyline kulcsait. Könnyedén megnyerjük első versenyünk, ami után első kocsinkat fogjuk megvenni. Választék nincs annyi mint az NFS-ben, szóval ésszel válasszuk ki kezdő járgányunkat, mert azzal játsszuk le majd a játék felét. Ezek után nincs más dolgunk mint kicsit tuningolni (erről később) a járgányt és belevágni, hogy mi legyünk a legjobbak egész Los Angelesben. Játékmenet: Leszögezném az irányítás valami katasztrofális, mivel baromira érzékenyen reagál. Egy adott idő eltöltése szükséges amíg elsajátítjuk, hozzászokunk a játék vezetési mechanikájához. Fő célunk mi legyünk a legjobbak, a leggyorsabbak az utakon. Ennek érdekében bajnokságokon kell részt vennünk ahol pénzt és tisztelet pontokat kapunk. Az összesített TP mennyisége függ a versenyen végzett eredményünkkel és a verseny közbeni akcióinkkal (ilyen például hogy drifttelünk egy jó nagyot a kanyarban). Minden nagyobb bajnokság három kisebb bajnokságból áll. Ezeknek mind van egy limitje amit el kell érni. Meghatározott TP-nknek már lennie kell illetve azt is kiírja, hogy autónk teljesítménye az adott számú LE (lóerő) elérje. A legtöbb esetben körversenyek vannak, amik a 90°-os kanyarokkal egy idő után baromira unalmas fog lenni, ritkább esetben sprint versenyek is beugranak néha-néha. Egy ötlet viszont amit beépítettek az nagyon tetszett, ami nem más mint a fogadás. Minden verseny előtt lehet fogadni a másikkal, hogy le fogjuk-e nyomni verseny közben. Így elég korrekt pénzt lehet bezsebelni egy bajnokság végén amit bajnoki díj illetve a fogadásból nyertünk. A három ellenfelünk különböző téttel áll elő, így jelezve a nehézségi/autójuk gyorsaságát. A bajnokságokon kívül vannak még sima utcai versenyek, de az repetitív; akárcsak a bajnokságok, bármikor újrajátszható. A vége felé viszont már lesznek izmosabb ellenfeleink is amik már meg fognak párszor szorongatni, de addigra már beleuntunk az egész játékba. Szóval mindig kicsit fejlesszünk a kocsin és akkor gyorsan ki lehet pörgetni. Na jöjjön a lényeg, a csajok. Igen-igen, több a megszerezhető barátnő, mint az autók száma. Egy bugyuta kihívást kell teljesítenünk, hogy elnyerjük a szívét majd a raktárba tegyük. Raktárunkban mindegyik adatlapját elolvashatjuk, illetve valami béna casting videót nézhetünk meg ahogy táncolnak. Említést kell még tennem a polgári járművekre. Nem túlzok, ha azt állítom olyan 20-25 méterre tolja be elénk egyenes szakaszon, szóval belátható területen belül csak úgy hirtelen megjelennek. A legrosszabb, amikor kanyarba fossa ki szó szerint eléd őket, olyankor satufék vagy bevállaljuk hogy kicsit megtörjük magunkat. Mivel én nem használtam ki a szabad utazás örömeit és minden versenyhez csak odaugráltam, de aki inkább autózgatna minden egyes eseményhez az figyeljen oda mert rendőrök is köröznek az utakon. Igaz lassúak mint a csiga, de a felettiek rájuk is igaz és oda pottyantgatja a játék mellénk néha. Grafika/Zene: Azzal nincs nagy gond, tűrhető, el lehet viselni. Abban az időben elfogadható volt. Viszont az nagyon feltűnő, hogy nagyon üres. A távoli épületek, felhőkarcolók hiánya, illetve nagyon kevés reklámanyag. Legtöbb esetben semmi sincs körülöttünk. Erre már nem jutott pénz a fejlesztőknek. A menü sem jobb ennél, egyszerű és összecsapott. Zene téren is gyengusz szegényke. Itt nem találhatóak meg olyan nevek mint Paul van Dyk vagy Snoop Dogg (remélem most mindenkinek eszébe jut a Riders ont he Storm) Tuning: Hatalmas pozitivum a játékban az alkatrészválaszték. Itt nem az a megoldás van, hogy teljesítmény csomagokban adaptálunk a kocsiba, hanem rugalmasabban, választékosabban operálhatunk az alkatrészek között amivel a lehető leggyorsabbra építhetjük hőn szeretett versenyautónkat. Én a Skyline GT-R-emből 975LE tudtam kihozni a végére. Viszont vigyázzunk a kocsira és ügyeljünk az ütközésekre mivel van sérülés is a játékra ami kihagy a kocsi teljesítésére. Ne arra menjen el az összes nyert pénzünk, hogy a kocsit javítgatjuk. Összességében az inverz példája a „Ne ítélj meg semmit a borítójáról”; mert a borító az szerintem nagyon pöpec lett. Valószínűleg többet dolgoztak azon mint a játékon. Tiszta tipikus City Interactive, legyen a borító f@sza, a játék meg maradhat pudva. Inkább nem ajánlom senkinek és nem azért, mert régi hanem mert nem jó. Max aki kitűzőre megy, mert három kártyát dob az szükséges öthöz. Steames ára 9,99€ (2017.03.01) baromira nagy túlzás szerintem, annyiért ott a NFS Undercover is akár.